...az abasári hívek egészen egyedülálló módon már 500 éve rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánati napot tartani a Sár-hegyre. Példaértékű buzgóságukkal kiérdemelték tehát, hogy az Egyház hivatalosan is helyrerakja a Szent Anna ünnep tiszteletét.
A Szent Anna Kápolna története 1865-ig
(Az Egri Főegyházmegyei Levéltár anyagából feldolgozta és fordította: Komjáti Zoltán Igor PhD-hallgató)
Ezt az Abasár községhez tartozó kápolnát báró Bossányi Gáspár alapította 1768 körül.1 A főnemes gondoskodott a kápolna bútorzatáról is: az oltárt, az Oltáriszentség tartóját (tabernaculum), a padokat, az orgonát és a kisharangot az ő költségén vásárolták meg. A kegyhelyet Máriássi Sándor püspök szentelte fel. A kápolnában szentmisét általában az idelátogató zarándokok elmenetele után, illetve Szent Anna neve napján (július 26.) és engesztelés napjaiban tartottak („…post excessum Eremicolarum…in diebus Rogationum et in Festo Sanctæ Annæ…”). Az épület állagáról ennyit jegyez fel az irat: „..nem engedi át az esőt…” („…Capella vero Sanctæ Annæ non nihil perpluit…”)2
Az 1810-es hivatalos egyházlátogatási jegyzőkönyv (Canonica Visitatio) lapjai több információt is nyújt a kápolnáról. A falutól északra helyezkedik el, a Sár-hegy tetején, falai erősek, és maga az épület jól karban tartott. Mind az épületet, mind a hozzá tartozó tornyocskát zsindelytető fedi; a tornyocska belsejében egy, a névadója tiszteletére szentelt 35 fontos (17,5 kg-os) súlyú kisharang helyezkedik el. A kápolna oltárát is a szent asszonyról nevezték el, a rajta lévő szobor mindkét oldalán díszített. A szentségtartó fából készült, hordozható oltára épségben van. A felszereléséhez tartozik még hat gyertyatartó is. A kápolna mérete: 3 öl hosszú (körülbelül 5,7 méter), szélessége 2 öl ( körülbelül 3,6 méter).3
A Szent Anna Kápolna kegytárgyai a következők az 1810-es felmérés alapján: 1 rézkehely; 2 korsócska; 1 óntálca; 1 fából való Krisztus-kereszt az oltáron; 2 lepel: az egyik sötétkék egyszerű anyagból, rojtokkal díszített darab, melynek egyik oldalán Jézus Krisztus és Szűz Mária képmása látható, a másik ruha szintén sötétkék alapú és rojtokkal díszített, de ezen Remete Szent Pál és Szent Antal alakja van; 1 hordozható tető zöld anyagból, melyet egybeszőtt fehér rojtok és fehér virágok borítanak; 1 sárga selyem díszpárna; 1 két oldalán sárga miseruha, a közepén levő selyemanyagot ezüst és arany virágdíszek fedik; 1 ruhaöv; 1 alba, 2 válltakaró körgallér, 3 kehelykendő, 3 ostyakendő, 2 törülköző; 1 misekönyv; 1 gyertyák tárolására való láda; 1 asztal, melybe ruhák tárolására szolgáló ládarészt építettek bele; 1 ülőke; 2 hordozható lámpa; fali szobrok: Mária Magdolnáé, a Szenvedő Szűzanyáé, a keresztre feszítésé, Krisztus megostorozásáé, a kis Jézusra vigyázó Boldogságos Szűz Máriáé; 2 csengettyű az oltárnál; 1 kereplő; 1 háromváltós, nagyon értékes orgona.4
Az egyházközség 1797 óta ünnepelte hivatalosan a Szent Anna napi búcsút a kápolnánál. Sebők Ferenc abasári plebános 1797. június 1-jén kelt levelében a búcsúnap hivatalossá tételének engedélyézését kérte VI. Pius pápától Eszterházy Károly püspök közvetítésével. Indítványát arra alapozta, hogy az abasári hívek egészen egyedülálló módon már 500 éve rendszeresen kijárnak július 26-án bűnbánati napot tartani a Sár-hegyre. Példaértékű buzgóságukkal kiérdemelték tehát, hogy az Egyház hivatalosan is helyrerakja a Szent Anna ünnep tiszteletét. Az abasári plebános emellett azt is kérte, hogy amíg Rómából az engedély megérkezik, a püspök árassza rájuk főpásztori áldását, hogy a hívek eddigi 40 napos búcsújának kegyelmi érvénye ne menjen veszendőbe.5
VI. Pius pápa július 11-én kelt rendeletében megadta Abasár hitbuzgó katolikusainak a búcsújárás és a bűnbocsánati nap lehetőségét a kért időpontra, július 26-ra. Érvelése szerint, mivel a hívek minden egyes évben az adott napon az első Vesperástól a nap lenyugtáig lelküket odaajánlva a szent célra, ellátogatnak a Szent Anna Kápolnához, azzal a keresztény hitelvek megerősítését szolgálják az eretnekség kigyomlálásával, az Úristenhez felszálló imáik pedig emelik az Anyaszentegyház erejét és megerősítik azt, megérdemlik búcsúnapjuk hivatalossá tételét, melyen bűneik teljes bocsánatot nyernek. („…a primis Vesperis usque ad occasum solis dierum huiusmodi singulis annis devote visitaverint, et ibi pro Christianorum Principium concordia hæresum exstirpatione, ac Sanctæ Matris Ecclesiæ exaltatione pias ad Deum preces effuderunt, quo die præmissorum id egerint plenariam omnium peccatorum suorum Indulgentiam et remissionem misericorditer in Domino concedimus…”). Eszterházy Károly püspök november 11-én egyházmegyei szinten is kimondta, hogy a következő év Mária Magdolna napjától kezdve a hívek érvényesen ünnepelhetik már hivatalosan is hagyományos ünnepeiket.6
1817 húsvétján Szaniszló Imre plebános a kápolna gondnokát, Janoviczky Józsefet leváltotta öreg kora miatt, ami nagy felháborodást keltett a községben. Az idős gondnok írásos panasszal fordult az érsekhez. „Elkeseredett szívvel, zokogó könyves szemeimvel lábajihoz borulok kegyelmes Excelentiadnak. Mivel már nyolcvanegy esztendőköt betöltöttem, ez soha nem történt rajtam, amit most tisztelendő sári plebános, Szaniszló Imre úr elkövetett, hogy az sári határban levő, nevezetesen Sár hegyén kiss kápolnácskának kulcsát (ki is Szent Anna asszony tiszteletére vagyon fölszentelve) tőlem elvette, és egy asszonyságnak gondviselése alá rendelte és atta. Mely cselekedetiért plebános urunknak, zúgosódik az egész helységben lakozó nép.
